Mezőtúr az Alföld közepén, a Nagykunságban, Budapesttől 150 km-re, a 46-os főút mentén helyezkedik el. A Hortobágy-Berettyó-főcsatorna két partján fekvő város a Budapest-Szolnok-Békéscsaba nemzetközi vasútvonalon vonattal is könnyen megközelíthető.

Mezőtúr a nevét a vízről, az Árpád-korban még Túrként ismert folyóról kapta. Nem tudjuk, kik és mikor tették le alapjait, de az bizton állítható, hogy ez a nagy, népes és egészen magyar jellegű város komoly múltra tekint vissza. A közel 18 ezer lakosú Mezőtúr I. (Nagy) Lajos királytól kapott mezővárosi rangot és vásártartási jogot 1378-ban. Hálájuk jeléül a túriak 2001-ben a főtéren szobrot állítottak a királynak, aki azóta óvó tekintetével figyeli a település mindennapjait.

Mezőtúr kultúrájától elválaszthatatlan a fazekasság. Büszkén hirdetjük: Mezőtúr a kerámia fővárosa. A gyógyvizű strandfürdő, valamint a Körös holtágai kellemes kikapcsolódást nyújtanak a turisták számára is. Az évente megrendezésre kerülő hagyományőrző és szórakoztató rendezvények több tízezer látogatót vonzanak a településre. Az évszázados múltra visszatekintő Túri Vásár minden év augusztusban felidézi az elmúlt korok vásári forgatagát.

Mezőtúr évről-évre látható fejlődésen megy keresztül azért, hogy lakói és vendégei a szépülő környezetben egyaránt otthon érezzék magukat.

Mezőtúr, a kerámia fővárosa

Mezőtúr a 19. század közepén vált a népi cserépedény-készítés egyik legnagyobb
magyarországi központjává. Badár Balázs és sok más kiváló fazekas munkássága tette európai hírűvé a kis műhelyekben készülő korsókat, a lendületesen írókázott dísztárgyakat, a konyhában praktikus használati edényeket.
A 20. században a szakma tovább élt, számos iparművész, népi iparművész,
népművész lett a városban fazekasinas, majd segéd, később a szakma mestere. A
modernkori lakáskultúrához, tárgykultúrához való alkalmazkodás jegyében a
mai alkotók már nem a száz évvel ezelőtti formákat, mintákat követik, de – mint
azt egy-egy mesterremek korsó, gazdagon díszített tányér is mutatja – a helyi kerámiakultúra hagyományait jól ismerik.

Napjainkban városunkban tíz önálló fazekas- és keramikusműhely működik. A mai alkotók nagy sikere, hogy 2009-ben a mezőtúri fazekasság a Szellemi Kulturális Örökség magyar nemzeti listájának része lett, ezzel is erősítve a város lakói számára ma is fontos hagyománytiszteletet és a kézműves örökség védelmét.