Az Erdélyi-szigethegységtől a Tisza vonaláig, mintegy 200 kilométer hosszan nyújtózik a Körösök vidéke, amelynek szerves részét képezi Mezőtúr és környéke. Az Alföld dúskált a vizekben a 19. századi folyószabályozásokig, s ezután alakult ki a régiót jellemző sűrű holtágrendszer, amely még őrzi az egykori természetes vízfolyások formáit.
A helyiek jó szívvel ajánlják a Gyomaendrőd és Mezőtúr között található Peresi holtágat, amely a Hármas-Körös átvágásából származik. Az utóbbi időben a különleges és természetes halfaunája miatt felértékelődött a terület, a horgászok kedvenc helye.
A természetesség tehát nemcsak a vadregényes és lenyűgöző tájban, hanem a horgászsportban is megmutatja magát. Ennek köszönhető, hogy a szakértők úgy fogalmaznak a Peresi-holtággal kapcsolatban, hogy bár valóságos horgászparadicsom, a kezdő horgászok számára kemény, de izgalmas leckék mellett ígér szép fogásokat.
A helyi horgászok tanáccsal is ellátnak
Élmények megszerzésében biztosan számíthatunk a vizet jól ismerő helyi horgászok tanácsaira, ugyanis Románia határától a Tiszáig a Hármas-Körös és a Körösök vízrendszerének ügyeit a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége igazgatja. Utóbbi nem pusztán felügyeleti szerv, hanem szíve és lelke a régiót érintő horgászatnak is – hangzott el az M1 Itthon vagy! című műsorában.
Ezen a vidéken nemcsak a víz alatt, hanem a víz felszínén is érdekes élőlények élnek. Egy különösen ritka madárfaj, a szerkő a Mezőtúrt kettészelő Hortobágy-Berettyó-csatornát választotta élőhelyéül, így a város ma valóságos szerkőbirodalom.
Éles hangjuk jól hallható, repülésük pedig jól látható a vízpart széléről, így egy-egy szervezett túra alkalmával biztosan találkozunk a madárfajjal. A szerkők fokozottan védett madarak, és, hogy a városi környezet ilyen páratlan természeti értéket rejt, az nemcsak hazánkban, hanem Európa-szerte ritka kincs.
A város átkelőhely volt Budapest és Erdély között
A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Mezőtúr már évszázadokkal ezelőtt megnyitotta kapuit. A város annyira rokonszenves, hogy perceken belül mezőturistává válhatnak az idelátogatók. A várost Nagy Lajos király emelte mezővárosi rangra 1378-ban. Mezőtúr egy nagy átkelőhely volt Budapest és Erdély között, később pedig vámszedési és vásártartási jogot kapott, így a 15. századra a híres mezőtúri vásárok is megjelentek.
a videó az MTVA – M1 tulajdona
Ekkor már Mezőtúrt az Alföld egyik jelentős vásárvárosaként tartották számon, nemcsak a Tiszántúlon, hanem az egész országban. Mezőtúr Piac tere a város központjában található, ahol a parkosított részek mellett különleges épületek állnak. Itt található a város első emeletes, 1884-es tervezésű épülete. A párizsi mintára épült kereskedőház a Bazár nevet viseli, igaz az itt élők maguk között csak ABC-nek nevezik az agg épületet.
A Kossuth téren áll a város számos ikonikus épülete, a túriak egyik örök büszkesége is, a református templom, amelyet 1792-ben szenteltek fel. Végleges formáját 1845-ben nyerte el, ugyanis protestáns templomok nem épülhettek abban az időben utcai tájolással, ezért a templom főbejárata a nyugati bejárat volt, majd az 1845-ös időszakban épült fel a négy oszlop a mai főbejárathoz.
Diákok alapították a kollégiumot
A túri városháza méretét tekintve az Alföldön található helytartósági épületek közül az egyik legnagyobb. Pár lépésre a tértől találjuk a templomhoz tartozó kollégiumot, a tudományos élet számos nagy alakjának alma materét. A református templomunkhoz közvetlenül kapcsolódik a kollégium, amelyet 1530-ban alapítottak mezőtúri diákok.
A Fő tértől bő tízpercnyi séta után egy különleges hölgy, egy kút meséjébe botolhatunk, amit Flórának hívnak. A nőalak az 1890-ben átadott artézi kutat díszíti, és a helyiek egyik kedvelt találkozóhelye volt már akkor is, amikor Flóra még a város főterén „lakott”.
Nagy hagyománya van a fazekasságnak
A mezőtúri hagyományok közül a legismertebb a régióban már hosszú ideje meghonosult fazekasság mestersége: a városban céhek, manufaktúrák, üzemek, vásárok és kiállítóterek sokasága bizonyította, hogy a szakma hosszú ideje gyökeret vert a mezőtúriak lelkében. A Badár Emlékházban, amely Mezőtúr egyik legendás fazekasdinasztiájáról kapta a nevét, egyszerre tárul fel a mesterség jelene és múltja.
Míg egy-egy kerámia formája akár gépi korongozással készül, addig a díszítés a hagyományos módszert követi. A fazekasság hagyományai és újításai mellett egy kevésbé tudott népművészeti hagyomány is él Mezőtúron, a szőnyegszövés. 1920-ban még csak tíz szövőszéket állítottak fel, és torontáli szőnyegeket készítettek a helyiek, majd később a perzsa csomózott szőnyegkészítési technikát is megtanulták. Ez hatalmas kereskedelmet eredményezett, így tíz évvel később már kétszáz szövőszéken készültek a munkák, amelyek többsége magánházakba került.
Sokan megfordultak a mezővárosban
Korábban, amikor Túr még mezőváros volt, a vásárokra vagy éppen a távoli vidékekre érkező állathajtók, kereskedők szép számmal terelték erre az állataikat. Nem véletlenül találunk Mezőtúr környékén sok-sok „szállás” névvel illetett települést, régen ugyanis ezeken a helyeken pihentek a kereskedők és jószágaik.
forrás (szöveg és kép): https://www.hirado.hu – 2019. 09. 06.
