Mezőtúr határának tanyavilága (épületek, életmód, gazdálkodás)
A 19. század közepétől elinduló, igen jelentős változást hozó tanyásodás folyamata alapvetően a határ művelés alá vonásával, a gabonatermesztés jelentőségének növekedésével állt összefüggésben. A nagyhatárú mezővárosok lakossága a gazdálkodási formák változása során előbb a gazdasági épületeket építette meg a közelebbi-távolabbi határban, majd a lakóépület is kikerült a tanyára. A városban lakók sokáig a városi házat is megtartották, még akkor is, ha havonta egyszer-kétszer jártak csak vissza piackor, ügyek intézésekor. Később viszont a tanya a család számára már az egyetlen lakóhellyé válik, ahol generációk együtt, ill. egymás után is éltek.
A tanyavilág kultúrája, szokásrendje, életmódja bár sok szállal kötődött az adott, központot jelentő településhez, de sok sajátos, egyedi jegyeket és értéket is hordozott.
A témában fontos irodalom dr. Gombás István: Mezőtúr településföldrajza című kötete.
/forrás: Mezőtúri Fazekas Múzeum/
