forrás: szerző: Tóth Judit – 2022. november 2.
————————-
Egy napfényes őszi hétköznapon jártam a Nagykunság déli részén fekvő Mezőtúron, és ha már ott voltam, a belváros felfedezése mellett a környéken is barangoltam egy kicsit.
Bár Mezőtúron születtem, életem első pár napját leszámítva nem igen jártam itt, leszámítva néhány gyors átutazást, így érthetően felfokozott kíváncsisággal érkeztem szülővárosomba. A vasútállomástól egy jó 20 perces séta után értem el a főteret, útközben – idő hiányában- most csak kívülről néztem meg a Túri Fazekas Múzeumot, amit egyébként minden erre járó kéktúrázó útba ejt, hisz az épületnél található a mezőtúri pecsételőhely.
A Túri Fazekas Múzeumban megismerhetjük a mezőtúri fazekasság történetét, és persze sok szép kerámiát is láthatunk
A napfényben fürdőző főtér
A fazekasságnak nagy hagyománya van Mezőtúron, már a középkorban is voltak itt műhelyek, a 19. század közepére pedig a város a népi cserépedény-készítés egyik legnagyobb hazai központja lett. Több műhellyel csak Hódmezővásárhely rendelkezett. Ahhoz, hogy pont a kerámiakészítés lett ilyen jelentős itt, annak egyik oka és egyben alapfeltétele a rendelkezésre álló jó minőségű agyag. Ma is egy tucat fazekas és keramikus dolgozik a városban, néhány mesterhez be is lehet jelentkezni egy kis korongozásra.
A főtér egyik meghatározó épülete a Belvárosi Református Nagytemplom, 51 méteres tornyának rézkupolája már messziről látszik.
A Belvárosi Református Nagytemplom a főtér meghatározó épülete
Az 1792-ben épület templom jón oszlopos, timpanonos főbejáratát az 1840-es években alakították ki. A templom hatalmas, több mint kétezer férőhely van benne. A torony aljában egyháztörténeti kiállítás látható, és a toronyba fel is lehet menni, ahogy igaz ez a szemközti városházára is. Én most ez utóbbi toronyból néztem körül, és hála a szikrázó napsütésnek a panorámára igazán nem lehetett panasz.
Nemcsak a városháza, de a nagytemplom tornyából is körülnézhetünk
De mielőtt felmennénk a toronyba, nézzünk még kicsit körül a főtéren. A nagytemplom mellett található a Nemzeti Szálloda, amit 1894-ben építtetett egy helyi kereskedő, és ma is eredeti funkcióját tölti be. A városháza mellett áll az ország egyik legszebbnek tartott tűzoltósága.
A főtér tőszomszédságában áll a Mezőtúri Református Kollégium. Az ország egyik legrégibb iskoláját 1530-ban alapították, ma látható eklektikus épületét 1889-ben építették. Itt tanult többek között Szép Ernő és Tamkó Sirató Károly. A Kossuth Lajos utca túloldalán egy kerítés mögött, fák rejtekében áll a hajdani Úri Kaszinó szép épülete. A szomszédos kórház udvarán is rejtőzik egy műemlék épület, a Kossuth-ház arról nevezetes, hogy alföldi toborzó útjai során kétszer is megszállt itt Kossuth Lajos.
Pillantás a toronyból
A városháza tornyos, eklektikus épülete nemcsak kívülről érdemel figyelmet, de előzetes egyeztetés után a toronyba is fel lehet menni, sőt egy várostörténeti kiállítást is megnézhetünk felfelé menet. Fentről próbáltam beazonosítani a más megismert épületeket a belvárosban, aztán próbáltam megszámolni a Hortobágy-Berettyó vizén ringatózó hattyúkat. Meglepően sokan voltak, mintha fehér párnákkal szórtál volna tele a vizet.
Kilátás a városháza tornyából a Hortobágy-Berettyóra és a város keleti részére
A mezőtúri belváros hangulatát alapvetően meghatározza az, hogy a Hortobágy-Berettyó partján fekszik. A folyó, vagy hivatalos nevén főcsatorna, a színesedő őszi fákkal különösen szép hátteret ad a városi hétköznapokhoz. Érdemes átsétálni a hídon, és a folyó túlpartjáról ránézni a belvárosra, mintha egy festményt látnánk, olyan a látvány.
Tájkép tornyokkal és napfényes ősszel
Két keréken, végig a gáton
A Hortobágy-Berettyó név kicsit összezavarja a messziről jött ember, hisz tudja, hogy van Hortobágy folyó, meg van Berettyó is, de akkor mit keresnek így ketten együtt itt, egy mederben?
A város széléről a Hortobágy-Berettyó gátján vezet az út a Hármas-Körös felé
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy ős-Berettyó, amely ide-oda kanyarogva érkezett ide az Alföld közepére. Az idők során partján falvak, majd várososok alakultak ki. A folyószabályozások során aztán a Berettyót ketté vágták. Felső ágát belevezették a Sebes-Körösbe, az alsó ágát pedig összekötötték a híres kilenclyukú híd felől érkező Hortobágy folyóval, ez lett a mai Hortobágy-Berettyó. Itt a Mezőtúrnál is látható vízfolyás már mesterséges mederben halad, de feljebb, a Dévaványai-Ecsegi-pusztákon még ma is a természetes ősmederben kanyarog a folyó.
És ha már itt a Hortobágy-Berettyó, nagyon adja magát egy kis bringatúra, pláne egy ilyen szép őszi napon. Én ezúttal dél felé indultam, ahol előbb-utóbb az ember belefut a Hármas-Körösbe, hogy kellő képzavarral éljek.
Az út végig az árvízvédelmi töltésen visz, ahol egyébként az Alföldi Kéktúra útvonala is halad.
A szeptemberi esőknek köszönhetően október közepén még harsogóan zöld volt a gát, és virágokkal teli. Néhány helyen védett réti őszirózsákat láttam, máshol, meglepő módon virágzó sóvirágokat, amelyek szintén az őszeleji esőknek köszönhetően kezdtek újra virágzásba.
A gátoldal aljában réti őszirózsák virágoznak
A várost elhagyva egy-két másik kerékpárossal találkoztam csak, meg néhány legelésző pónilóval, egy tarka tehenekből álló gulyával, és két kíváncsi, de irigylésreméltóan nyugodt kecskével, akik csak az utolsó pillanatban szakították meg sziesztájukat a gát tetején.
Őszi idill kecskékkel
Ahol a Hortobágy-Berettyó eléri a Hármas-Köröst, egy érdekes ipartörténeti emléket, az árvízkaput találjuk. Az 1898-99-ben épített zsilip elsődleges feladata, hogy lezárt állapotában megakadályozza azt, hogy a Hármas-Körös árhulláma a főcsatornát is elérje. Hogy hogy történik a zsilipek zárása árvíz idején, azt ebben a korábbi videóban is meg tudjátok nézni.
A Hortobágy-Berettyó torkolatánál található árvízkapu
Itt egyébként a Hortobágy-Berettyó egy szigettel elválasztva két ágra szakad, a másik ágat 1940-41-ben alakították ki, hogy hajózhatóvá tegyék a főcsatornát. Az árvízkapu közelében található az egykori szivattyúházban kialakított Peresi Tájház, ahol nem csak a régi gépeket láthatunk, de a környék élővilágát is megismerhetjük. A bemutatóház előzetes bejelentkezéssel látogatható.
Az árvízkaputól – ha az időjárás is engedi – tovább tekerhetünk a Hármas-Körös gátján, és akár Szarvasra is átgurulhatunk. Bár magát a folyót nem nagyon látjuk a töltésről, a mentett oldalon három Körös-holtág mellett is elhaladunk.
Októberi színpompa a Hortobágy-Berettyónál
Ha a túrát Szarvason szeretnénk folytatni, át kell kelnünk a folyón. A komp folyamatosan jár, így ez gond nélkül megoldható. Szarvasról már mi is többször írtunk, hisz a Békés megyei kisváros méreteihez képest nagyon sok programlehetőséget kínál. És nemcsak nyáron, de ősszel is. Az Alföldi Kéktúra is ezen az útvonalon halad egyébként, a Szarvas és Mezőtúr közötti, 23 km-es szakasz bejárása egész napos program lehet, pláne most, hogy már korábban sötétedik. Szarvasról Mezőtúrra, vagy épp fordítva, legkönnyebben vonattal juthatunk vissza. A vonatok azonban csak két óránként járnak, így érdemes ezt figyelembe véve tervezni.
Itt halad el az Alföldi Kéktúra Szarvas és Mezőtúr között vezető 23,5 km-es szakasza
Hasznos információk
Egy mezőtúri városi séta előtt érdemes betérni a főtéren található Tourinform irodába, ahol többek között térképet és hasznos tanácsokat kaphatunk.Aki kerékpárt szeretne kölcsönözni, az megteheti például a Városi Oktatási Centrumban, ami délután kettőtől tart nyitva. Tel. szám: 56/551-000
Aki szeretné a magasból is megcsodálni a várost, két toronyból is körülnézhet. A városháza tornya előzetes bejelentkezés után látogatható. Érdeklődni az 56/551-902-es telefonszámon lehet.
A Mezőtúri Református Látogatóközponttal, illetve a templomtorony látogatásával kapcsolatban a 30/823-7906-os telefonszámon lehet érdeklődni, és ezen az oldalon tudtok tájékozódni.
——————————–
szerző: Tóth Judit – 2022. november 2.
