Földikutya (Nannospalax leucodon complex)

A fokozottan védett földikutyák a rágcsálók közé tartoznak, pénzben kifejezett természetvédelmi értékük 1 000 000 Ft. Egész életüket a felszín alatt töltik, ahol nagyon hosszú, bonyolult járatrendszert építenek ki. A növények felszín alatti részeit, vagyis gyökeret, tarackokat, hagymákat, gumókat fogyasztanak, illetve el is raktároznak belőlük a szűkös időkre. Erre a célra készített kamráikban hatalmas raktárkészleteik lehetnek, ezzel vágnak neki a zimankós télnek vagy éppen a forró, aszályos nyárnak. Magányos életet élnek, vagyis minden egyednek saját járatrendszere van, amit félve őriz társaitól. Saját területére idegen földikutyát nem enged be. Kizárólag a nász időszakában találkoznak egymással az ellenkező nemű egyedek, és ilyenkor is csak rövid időre viselik el a fajtárs jelenlétét. A nőstény egyedül gondozza 2-4 kölykét, akik felnőve az anya járatrendszeréből kiinduló saját otthont építenek maguknak. Ha a fiatalok járatrendszere már kellően nagy, az anya lefalazással elválasztja azokat saját rendszerétől, és ekkortól a fiatalok önálló életet élnek. Párzás valószínűleg csak egyszer van egy évben, és így rágcsáló szemszögből nézve egyáltalán nem szapora állatok, kevés utódjukat hosszan gondozza az anyaállat. A rendelkezésre álló ismereteink szerint akár egy évtizedig is élhetnek. Természetes ellenségeik a felszín alatt nemigen akadnak, bár a görények talán képesek a felszín alatt is vadászni rájuk.

A földikutyák kizárólag száraz, füves élőhelyeken képesek megélni. Sem az erdők sem az időszakosan vízzel borított, vagy akár csak átnedvesedő legelők, nem alkalmasak számukra. Mivel a száraz füves élőhelyek egyben a szántóföldi művelésre leginkább alkalmas területek, így mára csak nagyon kevés hely maradt meg a földikutyák számára. Emiatt nagyon megritkult világállományuk, azt is mondhatjuk, hogy mára végveszélybe kerültek.

A földikutya 2018-ban az Év Emlőse volt