„Egy kézműves alkotó esetében nem mindig a születési hely határozza meg az irányultságot, a tájegységi kötődést, hanem azok a mesterek, akiktől tanult, és akik segítették az útját.” Így történt Nagyné Török Zsóka esetében is, aki Jászfényszaruból Karcagra, majd Tiszafüredre kerülve kiváló mesterektől tanulhatott, két Kántor Sándor tanítványtól, Sz. Nagy Istvántól és Szűcs Imrétől.
…Az alkotó tágabb értelemben dolgozik a Közép-Tiszavidék emblematikus fazekasközpontjai anyagából. Egyformán otthon van Tiszafüred, Mezőcsát, Karcag díszítményeiben, formavilágában, a karcolt, írókás, ecsetes díszítési technikákban is, de az Alföld déli része felé kitekintve nem egyszer alkalmazta már a mezőtúri stílusjegyeket is.”/ Nagy-Pölös Andrea néprajzkutató írásának részlete a Hagyományok Háza által megjelentetett XVI. Alföldi Fazekas Triennálé katalógusából/
Több csoportos és pályázati kiállításon láthattuk munkáit, átfogó önálló időszaki tárlata viszont most először nyílik Mezőtúron.
